Soha nem voltam olyan, aki majmolja a divatot, soha nem vettem meg valamit azért, mert az divatos, és mindenki azt hordja. Sőt, inkább taszít ez az egyen kinézet, ami itthon testet ölt. Régebben mindnki fújolt a rózsaszínre pl, hogy az milyen ciki, majd divat lett, és az addig lefitymálóknak sem volt más színű ruhája csak babarózsaszín. Nem szeretem, amikor valaki kinézetét, valamely ruhadarabját azért kritizálják, mert már nem "trendi", ami 2 éve még a csúcs volt, mostanra ciki lett. Éppen ezért az adott lehetőségek között mindig megpróbáltam nekem jól álló, viszonylag időtálló darabokat beszerezni. Szeretem, ha van a dolgokon valami kis különlegesség, amitől nem lesz sablonos, nem jön szembe az utcán minden második emberen. Mostanában elég sokat nézelődtem a neten, és elkezdtem érdeklődni az úgynevezett felsőkategóriás divat után. SZeretem nézni a szép ruhákat, és főleg a szép cipőket. Ahogy egyre többet nézem őket, egyre nagyobb a vágy, hogy néhányat magaménak tudjak közülük. Azt hiszem vásárlási mániám lett. Sürgősen vissza kell fognom magam, mert nem lesz ennek jó vége :) Régebben a gyereknek vettem szebbnél szebb cuccokat, de most neki már több évre előre megvan a 2 gyereknek is elegendő ruhatára, hát ráérek magamra nézelődni. És ez sokkal költségesebb hobbi. Mivel lassan tele van a szekrényem gyönyörű márkás cipőkkel, kénytelen leszek valóban nőiesen öltözködni. Lehet, nem is olyan káros ez a szenvedély? :)